Hit & tan

Hamarosan iskolát kell választanunk. Sajnos a választást eléggé megnehezíti, hogy gyakorlatilag kétféle oktatási intézmény létezik Magyarországon: a pénzügyi gondokkal küszködő és a világnézetileg nem semleges. Pedig én azt szeretném, ha gyermekem maga dönthetné el, hogy miben hisz. Egyelőre persze a tündérekben meg a csodákban, de felőlem higgyen az UFÓ-kban vagy a kineziológiában, csak legyen ez az ő döntése. Legyen lehetősége előbb megismerni a világot, és a világlátása után dönteni arról, hogy miben hisz, és nem fordítva: a világlátást igazítani egy “kapott” hithez.

credit: sxc.hu

A női és férfi gondolkodás (infografika nőknek)

(piros, sárga: érzelmi – zöld, kék: racionális gondolkodás)

Apa

A férfi és női gondolkodás (infografika férfiaknak)

EPU – Érzelmi feldolgozó egység | LPU – Logikai feldolgozó egység

Apa

Pénzügyi nevelés

Ezt a posztot szinte egy-az-egyben “smitteltem” erről az amerikai kormány által pénzelt honlapról: Money as you grow.

Remélem nem veszik nagyon zokon, ha más ország gyermekei is megtanulnak a pénzzel bánni. Nem szó szerint fordítottam le, és itt-ott megjegyzéseket is fűztem hozzá, ahol életszerűtlennek találtam. Bevallom, kb. a 16 éves kor körül csaknem feladtam, hiszen magyar szemmel nézve ez már afféle “pénzügyi űrkorszak”, amiről nemhogy a gyerekeknek, de a magyar felnőtteknek sincs fogalma. Külön kiemelném, hogy az amerikai kormány mennyiféle pénzügyi segítséget kínál, és úgy tűnik mindent megtesznek, hogy az állampolgárokat lebeszéljék a hitelkártyákról – nagyon dicséretes módon.

Gépjátékok

Most biztos magamra haragítom a bio-szülőket, de szerintem a XXI-dik században már gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy gépekkel kerüljön kapcsolatba gyermekünk – pusztán fajátékokon meg fogócskán nevelt gyerek már nem létezik. Ha száz évvel ezelőtt élnénk, akkor arról menne a vita, hogy a telefon elszemélyteleníti a kapcsolatokat, és milyen káros – juj, biztos rákot is okoz. A telefon, a tévé, a számítógép, a tablet, mind csak eszközök, amit lehet jól és rosszul használni. Kétségtelen, hogy ahogy nő a számuk, egyre nagyobb eséllyel merülhetünk el bennük, és helyettesíthetnek be fontosabb kommunikációs vagy szórakozási formákat, viszont ugyanakkor új lehetőségeket, kommunikációs formákat nyitnak meg.

Kockázatvállalás, vagányság, önbizalom

Minden sikeres férfi mögött áll egy nő — állítja a népszerű mondás, de legalább ilyen igaz szerintem, hogy minden sikeres nő mögött áll egy jó apa. A kulcs a sikerhez, hogy ne kövesd a többséget, merj új dolgokba belevágni, akkor is ha kockázatosnak tűnik, kelj fel ha vesztesz, és bízz magadban. Az emberi agy úgy van megalkotva, hogy ösztönösen kerülje a veszteséget. Ha felajánlanák, hogy részt vehetsz egy olyan játékban, ahol 50% eséllyel nyersz 10 000 forintot vagy 50% eséllyel vesztesz 6 000 forintot akkor valószínűleg te is azt választanád, hogy inkább nem, ahogy az emberek többsége. Ez a kockázatkerülő magatartás biztosította a túlélésünket évezredeken keresztül egy nehezen kiismerhető környezetben. Az időközben kifejlődött szürkeállományunk segítségével ugyan már képesek vagyunk a kockázatokat racionálisan kezelni, de még így is minden először az érzelmi gondolkodás szűrőjén megy át, és arra késztet, hogy válasszuk a biztonságos megoldást, kövessük a hordát.

Mit akar az Apahajó?

Jobb apákat

Több megbecsülést

A gyerekek annyira egyszerűek: ha szereted őket, ők is szeretni fognak.

S. M.

Gyakorló apukaként látom, hogy mennyire nincs helyén az apai szerep a magyar társadalomban. Többnyire előítéletes, gyűlölködő, csak a negatívumokra fixált. Az anyaság tiszteletére már az óvódában nagy hangsúlyt helyeznek a pedagógusok (nagyon helyesen), de például jó móka megemlíteni az apák napját a pedagógusoknak és figyelni a reakciót. A mi óvónénink például lement alfába (“gondol, gondol….”), majd úgy döntött, hogy csak viccelek. Sajnos a pedagógusok közül sokan eleve úgy állnak az apukákhoz, hogy azok mit sem tudnak a gyereknevelésről, és jobban is teszik, ha kimaradnak belőle. A médiában pedig az “apa” legtöbbször a “családon belüli erőszak” szövegkörnyezetében fordul elő. Pedig az apák többsége – akiket élőben látok – kifejezetten jó, gyermekeivel törődő apa.